WP 1    JÁTÉKTÉR ÉS SEGÉDESZKÖZÖK

WP 1.1    A rendező szerv felelős a játéktér pontos méreteiért és jelzéseiért, és biztosítania kell, valamennyi előirt eszközt és berendezést.

WP 1.2    A két játékvezető által vezetett mérkőzés játékterének alaprajzát és jelzéseit az alábbi ábra szerint kell kialakítani.

WP 1.3    Az egy játékvezető által vezetett mérkőzés esetén a játékvezető a versenybíróság asztalának oldalán vezeti a mérkőzést, a gólbírók a szemközti oldalon foglalnak helyet.

WP 1.4    A gólvonalak közötti távolság nem lehet 20 méternél kisebb és 30 méternél nagyobb. A játéktér szélessége nem lehet 10 méternél kisebb és 20 méternél nagyobb. A játéktér határvonala a játéktér mindkét végén a gólvonal mögött 0,30 méter távolságban van.

WP 1.5    FINA események alkalmával a játéktér méretei, a víz mélysége és hőmérséklete és a magvilágítás erőssége meg kell egyezzen az FR 7.2, FR 7.3, FR 7.4 és FR 8.3-ban foglaltakkal.

WP 1.6    A játéktér mindkét oldalán megkülönböztető jelzéseket kell elhelyezni, a következők jelölésére:

(a)    fehér jelek: gólvonalakon és a felezővonalon;

(b)    piros jelek: 2 méterre a gólvonalaktól;

(c)    sárga jelek: 4 méterre a gólvonalaktól;

(d)    zöld jelek: 7 méterre a gólvonalaktól.

WP 1.7    A visszatérési terület jelzésére a versenybíróság asztalával szemközti oldalon a játéktér mindkét végén, a játéktér sarkától 2 méter távolságban egy piros jelet kell elhelyezni.

WP 1.8    A játéktér teljes hosszában, az egyik végétől a másik végéig, elegendő teret kell biztosítani a játékvezetők szabad mozgásához. A gólvonalak mentén a gólbírók számára ugyancsak elegendő teret kell biztosítani.

WP 1.9    A titkár részére külön piros, fehér és kék zászlókat kell biztosítani, amelyek mérete 0,35 méter X 0,20 méter kell legyen.

Vissza a tartalomjegyzékhez

WP 2    KAPUK

WP 2.1    Mindkét gólvonal mentén, a gólvonalak mögötti játéktér határvonalak előtt nem kevesebb, mint 0,30 méter távolságban, a játéktér két oldalától egyenlő távolságban, tehát középen, két oldalsó kapufából és ezeket mereven összekötő keresztlécből álló, a játéktér felé néző kaput kell elhelyezni, ahol a kapufák és a keresztlécek 0,075 méter oldalhosszúságú négyzet keresztmetszetű fehérre festett rúdidomból készülnek.

WP 2.2    Az oldalsó kapufák befelé néző felületei közötti távolság 3 méter. Ha vízmélység 1,50 méter vagy ennél nagyobb, a keresztléc lefelé néző felületének a vízfelszíntől mért távolsága 0,90 méter. Ha a vízmélység kisebb, mint 1,50 méter, a keresztléc lefelé néző felületének a medence fenekétől mért távolsága 2,40 méter.

WP 2.3    A kapufákra és a keresztlécre hajlékony hálót kell szerelni, úgy, hogy az a kapu teljes felületét átfogja, és a kapuban a gólvonal mögött legalább 0,30 méter távolságban szabad tér maradjon.

WP 3    LABDA

WP 3.1    A labda legyen gömbölyű, rendelkezzen belső levegőkamrával és önzáró szeleppel. Legyen vízhatlan, és ne legyen zsírral vagy hasonló anyaggal bekenve.

WP 3.2    A labda tömege nem lehet kevesebb, mint 400 gramm és nem lehet több mint 450 gramm.

WP 3.3    A férfi mérkőzéseken használt labda kerülete ne legyen 0,68 méternél kisebb és 0,71 méternél nagyobb, belső nyomása 90-97 kPa (13-14 psi) között kell legyen.

WP 3.4    A női mérkőzéseken használt labda kerülete ne legyen 0,65 méternél kisebb és 0,67 méternél nagyobb, belső nyomása 83-90 kPa (12-13 psi) között kell legyen.

WP 4    SAPKÁK

WP 4.1    A sapkák egymástól elütő színűek kell legyenek, de nem lehetnek egyszínű pirosak, azokat a játékvezetők kell jóváhagyják, továbbá a színek a labda színétől is elütőnek kell legyenek. A játékvezetők felkérhetik a csapatokat fehér vagy kék sapka viselésére. A kapusok piros sapkát kell viseljenek. A sapkát a játékos álla alatt kell megkötni. Ha a játékos mérkőzés közben elveszti a sapkáját, azt a játék, következő - erre alkalmas - megállításakor pótolni kell. A sapkát a mérkőzés teljes időtartama alatt viselni kell.

WP 4.2    Olimpiai játékok, világbajnokságok és más FINA események során a sapkákat velük azonos színű hajlékony fülvédővel is fel kell szerelni. Egy csapat azonos színű fülvédőt kell viseljen azzal, hogy a kapus piros fülvédőt viselhet. Fülvédővel ellátott sapkák viselése ajánlatos minden egyéb mérkőzésen is.

WP 4.3    A sapkákat mindkét oldalon 0,10 méter magasságú számozással kell ellátni. A kapus kell viselje az 1-es számú sapkát, a többi sapka 2-től 13-ig számozandó. A cserekapusnak a kapus sapkáját kell felvennie. A játékosnak nem megengedett a sapka számának megváltoztatása a mérkőzés ideje alatt kivéve, a játékvezető engedélyével és a titkár tájékoztatásával.

{MVLSZ: A kapus kell viselje az 1-es számú sapkát, a többi sapka 2-től 14-ig számozandó }

WP 4.4    Nemzetközi mérkőzéseken a sapkák elülső részén kell feltüntetni a három betűs országkódot, és fel lehet tüntetni a nemzeti zászlót. Az ország kód magassága 0,04 méter kell legyen.

Vissza a tartalomjegyzékhez

WP 5    CSAPATOK ÉS CSERÉK

WP 5.1    Minden csapat hét játékosból kell álljon, egyiküknek kapusnak kell lenni, akinek a kapus sapkáját kell viselnie, és nem több, mint hat tartalék{MVLSZ: hét tartalék}. akik cserejátékosként használhatók. {MVLSZ: Felnőtt mérkőzésen a jegyzőkönyvben 1-es valamint 14-es helyen beírt játékosok kizárólag kapusként szerepelhetnek}.  Annak a csapatnak, amelyik kevesebb, mint 7 játékossal játszik nem kell, hogy kapusa legyen.

WP 5.2    Azok a játékosok, akik éppen nincsenek játékban, az edzőkkel és a csapatvezetőkkel együtt, a vezető edző kivételével, a csapat cserepadján kell üljenek, és onnan a mérkőzés megkezdésétől nem mozdulhatnak el, kivéve a játékrészek közötti szüneteket vagy időkérés alatt. A csapatok csak félidőben és a hosszabbítás előtt kell térfelet cseréljenek. Mindkét cserepadot a versenybíróság asztalával szemközti oldalon kell elhelyezni.

{LEN, MVLSZ:A három személyi hibát elérő, cserével kiállított, csere nélkül kiállított játékosok, el kell hagyják a kispadot. A csapatok félidőben, a hosszabbítás előtt, és minden második hosszabbítás után térfelet kell cseréljenek}

WP 5.3    A csapatkapitányok csapatuk játékban lévő tagjai kell legyenek, akik felelősek csapatuk megfelelő viselkedéséért és fegyelméért.

WP 5.4    A játékosoknak nem átlátszó fürdőruhát vagy fürdőruhát és külön alsórészt kell viselniük és a mérkőzésen való részvétel előtt minden olyan tárgyat el kell távolítaniuk, amely esetleg sérülést okozhat.

WP 5.5    A játékosok teste nem lehet zsírral, olajjal vagy bármilyen más hasonló anyaggal bekenve. Ha egy játékvezető a mérkőzés megkezdése előtt észleli, hogy valaki ilyen anyagot használt, el kell rendelnie annak azonnali eltávolítását. A mérkőzés megkezdését az ilyen anyag eltávolítása nem késleltetheti. Ha az ilyen szabálytalanságot a játékvezető a mérkőzés kezdete után észleli, az elkövető játékost a mérkőzés hátralévő részére végleg cserével ki kell állítani, és helyette azonnal cserejátékos jöhet be a saját gólvonalához legközelebbi visszatérési helyről.

WP 5.6    Bármikor a mérkőzés folyamán, egy játékos lecserélhető a játéktér  saját gólvonalához legközelebbi visszatérési területnél történő elhagyásával. A cserejátékos akkor léphet a játéktérre a visszatérési területről, amikor a játékos láthatóan felemelkedet a vízszínére a visszatérési területen belül. Abban az esetben, amikor a kapus kerül lecserélésre ezen szabálypont alapján, a cserejátékos kapus sapkát kell viseljen. Nem lehet ezen szabálypont szerint cserélni azon idő alatt, amely a játékvezetői büntetődobás megítélése és annak elvégzése között történik, kivéve, ha ekkor időkérésre is sor kerül.

WP 5.7    Egy cserejátékos bárhonnan beléphet a játéktérre:

(a)    játékrészek közötti szünetekben, beleértve a hosszabbítás bármelyik részét;

(b)    gól után;

(c)    időkérés (timeout) alatt;

(d)    vérző vagy sérült játékos lecserélésére.

WP 5.8    A cserejátékos készen kell álljon egy játékos késlekedés nélküli lecserélésére. Ha erre nincs kész, úgy a mérkőzést nélküle kell folytatni és ő bármikor a saját gólvonalához közelebb eső visszatérési területről a pályára léphet.

WP 5.9    Egy kapus, akit lecseréltek, ha később visszatér a játékba, bármely poszton játszhat.

{MVLSZ: Egy kapus (aki felnőtt mérkőzésen a jegyzőkönyvben nem 1-es vagy 14-es helyen került beírásra), akit lecseréltek, ha később visszatér a játékba, bármely poszton játszhat.}

WP 5.10  Ha egy kapus bármilyen egészségügyi ok miatt nem folytatja a játékot, a játékvezetőnek azonnali cserét kell engedélyeznie, azzal a megkötéssel, hogy a játékosok egyikének a kapus sapkáját kell felvennie.

WP 6    VERSENYBÍRÓSÁG

WP 6.1    FINA események alkalmával a versenybíróság két játékvezetőből, két gólbíróból, időmérőkből és titkárokból áll, akik az alábbiakban ismertetett jogokkal és kötelezettségekkel vannak felruházva. Hacsak lehetséges, ugyanilyen versenybíróság alkalmazása javasolt más rendezvényeken is, azzal a fenntartással, hogy amennyiben a mérkőzést két játékvezető vezeti és nincsenek gólbírók, a játékvezetőkre hárulnak a gólbírók WP 8.2 által szabályozott jogai és kötelezettségei is (kivéve a speciális jelzéseket).

               [Megjegyzés: A mérkőzéseket jelentőségüktől függően négy-nyolc versenybírósági tag felügyelheti, az alábbiak szerint:

(a)    Játékvezetők és gólbírók;

Két játékvezető és két gólbíró; vagy két játékvezető gólbíró nélkül; vagy egy játékvezető és két gólbíró.

(b)  Időmérők és titkárok.

Egy időmérő és egy titkár: Az időmérő a WP 20.17 szerint méri a csapatok folyamatos labdabirtoklásának időtartamait. A titkár méri a tényleges játékidőt, az időkéréseket (timeout) és a játékrészek közötti szüneteket, valamint mérnie kell azon játékosok vonatkozó kiállítási idejét is, akiket a szabályoknak megfelelően kiküldtek a játéktérről. Az ő feladata továbbá a mérkőzés jegyzőkönyvének vezetése a WP 10.1 szerinti összes feladat ellátása.

Két időmérő és egy titkár: Az időmérő I. méri a tényleges játékidőt, az időkéréseket (timeout) és a játékrészek közötti szüneteket. Az időmérő II. méri a csapatok folyamatos labdabirtoklásának időtartamait a WP 20.17 szerint. A titkár vezeti a mérkőzés jegyzőkönyvét és ellátja a WP 10.1 szerinti összes feladatot.

Két időmérő és két titkár: Az időmérő I. méri a tényleges játékidőt, az időkéréseket (timeout) és a játékrészek közötti szüneteket.  Az időmérő II. méri a csapatok folyamatos labdabirtoklásának időtartamait a WP 20.17 szerint. A titkár I. vezeti a mérkőzés jegyzőkönyvét a WP 10.1(a) szerint. A titkár II. látja el a WP 10.1(b),(c) és (d) szerinti feladatokat a kiállított játékos szabálytalan visszatérését, a cserejátékos szabálytalan bejövetelét, a játékosok kiállításait és harmadik személyi hibákat illetően.]

Vissza a tartalomjegyzékhez

WP 7    JÁTÉKVEZETŐK

WP 7.1    A játékvezetők teljes körű felügyelet alatt kell tartsák a mérkőzést. A játékosok fölötti rendelkezési joguk érvényes a teljes időtartam alatt, amíg a játékosok és játékvezetők az uszoda területén tartózkodnak. A játékvezetők adott tényekkel kapcsolatban hozott döntései véglegesek és szabályértelmezésük a mérkőzés időtartama alatt kötelező érvényű. A játékvezetőknek a mérkőzés alatt bármilyen helyzettel kapcsolatos tényállást illetően sem szabad vélelmezniük, hanem azokat úgy kell megítélniük, ahogy legjobb képességeik szerint észlelik, megfigyelik.

WP 7.2    A játékvezetők sípjelet használnak a játék indítására, újraindítására, gólok, kapuskidobások, sarokdobások (függetlenül attól, hogy a gólbíró jelez vagy sem), semleges dobások és szabálytalanságok jelzésére. A játékvezető megváltoztathatja döntését, feltéve, ha azt a labda játékba kerülése előtt teszi.

WP 7.3    A játékvezetőknek el kell tekinteniük a szabálytalanság megítélésétől, ha véleményük szerint annak megítélése, a szabálytalanságot elkövető játékos csapatának jelentene előnyt. A játékvezetők nem ítélhetnek egyszerű szabálytalanságot, amikor még megvan a lehetőség a labda megjátszására.

               [Megjegyzés: A játékvezetőknek ezt az elvet a legszélesebb értelmezésben kell alkalmazniuk. Így például nem kell szabálytalanságot jelezniük a labdát birtokló játékos javára abban az esetben, ha az ellenfél kapuja felé halad, mivel a szabálytalanság megítélése a szabálytalanságot elkövető csapat számára jelentene előnyt.]

WP 7.4    A játékvezetőknek jogukban áll a vonatkozó szabály alapján bármelyik játékost kiküldeni a vízből, és lefújhatják a mérkőzést, ha a játékos a víz elhagyását megtagadja.

WP 7.5    A játékvezetőknek jogukban áll elrendelni bármely játékos, cserejátékos, néző vagy hivatalos személy      eltávolítását az uszoda területéről, ha az illető viselkedése akadályozza őket feladatuk megfelelő és pártatlan végrehajtásában.

WP 7.6    A játékvezetőknek jogukban áll bármikor lefújni a mérkőzést, ha a játékosok vagy nézők viselkedése vagy más körülmények megítélésük szerint lehetetlenné teszik a mérkőzés valós eredménnyel történő befejezését. Ha a játékvezetők kénytelenek a mérkőzést lefújni, intézkedésükről jelentést kell tenniük az illetékes szervnek.

WP 8    GÓLBÍRÓK

WP 8.1    A gólbírók a versenybíróság asztalának oldalán helyezkednek el, mindkettő a játéktér végén a gólvonallal egyvonalban.

WP 8.2    A gólbírók feladatai:

(a)    Függőlegesen felemelt egyik karral jelezni, amikor a csapatok szabályosan helyezkednek el a gólvonalukon, a játékrész kezdetén;

(b)    Függőlegesen felemelt mindkét karral jelezni, ha a kezdés vagy újrakezdés szabálytalan;

(c)    A támadás irányába mutatva jelezni a kapuskidobást;

(d)    A támadás irányába mutatva jelezni a sarokdobást;

(e)    Függőlegesen felemelt keresztbe tett karral jelezni a gólt;

(f)     Függőlegesen felemelt mindkét karral jelezni egy kiállított játékos szabálytalan visszatérését vagy egy cserejátékos szabálytalan bejövetelét.

WP 8.3             A gólbírókat megfelelő mennyiségű labdával kell ellátni, amikor az eredeti labda a játékteret elhagyja, azonnal egy új labdát kell dobjanak a kapusnak (kapuskidobáshoz), vagy a támadó csapat legközelebbi játékosának (sarokdobáshoz), vagy a játékvezető utasítására más helyre.

WP 9    IDŐMÉRŐK

WP 9.1    Az időmérők feladatai:

(a)    A játékrészek tényleges játékidejének, az időkérések (timeout) és a játékrészek közötti szünetek idejének mérése;

(b)    Az egyes csapatok folyamatos labdabirtoklásának időtartamának mérése;

(c)    A kiállított játékosok kiállítási idejének mérése, továbbá a kiállított játékosok vagy a helyettük beálló cserejátékosok bejöveteli időpontjának ellenőrzése;

(d)    A mérkőzés utolsó percének vagy bármely hosszabbítás második játékrészének utolsó perce kezdetének hallható közlése;

(e)    Síppal történő jelzés az időkérések 45. másodperce után és az időkérések végén.

WP 9.2    Az időmérő sípjellel (vagy bármi más módon, ha az megkülönböztethető, akusztikailag hatásos és jól azonosítható) kell jelezze a játékrészek végét, a játékvezetőktől függetlenül, és jelzése azonnali hatállyal érvényes kivéve:

(a)